Rendhagyó vasárnapunk van. A kecskeméti központi edzés helyett ma Anyák Napját ünnepeljük, akik kétség kívül meg is érdemlik az ünneplést. S akinek tán emellett s a napi kung fu között szabad ideje maradt, töltse az időt költemények olvasásával. A televízió, a számítógép, a másodállások százada előtt az ember talán többet tudott és akart foglalkozni a művészetekkel, tudományokkal is. Remélem a versek manapság nem csak az iskolások kötelező munkái között találhatóak meg...

A Magyar Elektronikus Könyvtár tudományos és művészeti kiadványok mellett irodalmi alkotásokat is tartalmaz ingyenesen elolvasható és letölthető formátumokban. Petőfi Sándor összes költeményei között pedig megtalálható Az Apostol is (29 oldalas pdf formában letölthető tőlünk is innen), melyről az ELTE irodalmi oldalán ezt lehet olvasni: "Az elbeszélőt nem annyira az események, mint inkább hőse viselkedésének eszmei és érzelmi rugói érdeklik. Rendkívül nagy szerepet kap a meditáció, Szilveszter belső monológjai a költemény nyelvileg legszebben megformált részei."  Szegedy-Maszák Mihály, kortárs magyar írónk a művet Petőfi Sándor "legnagyobb igényű költői vállalkozásának" nevezi.

Annak eldöntését, hogy a történet főhőse mennyire kényszerű és mennyire vállalt magányban és szegénységben él,  bízzuk az olvasóra. Elvégre a kérdés egy sor másikat is felvet: mi a magány és mi a szegénység? Lehet-e ezeket a szavakat önmagukban használni, vagy más jelző is kell? Lelki szegény, anyagi szegény, szerelmi magány, magányos harcművész, stb...

"Együtt maradtak, mint férj s feleség;
Nem pap kötötte össze őket,
Hanem az Isten és a szerelem.
Nem esküvének egymásnak hüséget,
Nem vették e szót ajkaikra,
Ott benn hagyák azt
Szivök mélyében érintetlenűl,
Ahol s ahogy kell annak lennie,
S azért maradt oly tiszta, mint a
Csillag, melyhez még lélekzet sem ér."